Káposztás bukta

A savanyú káposztánk a végét járja...
Igaz, a tél is elmúlóban van, a kert pedig előbb-utóbb hozza a friss zöldséget és gyümölcsöt.
Kevés igazán kedvenc ételem van, de a káposztás bukta ezek közé tartozik.
Van benne édes, sós, savanyú és csípős íz is, szóval minden, ami megmozgatja az ízlelőbimbókat...
Talán bizarrnak hangzik az édes savanyú káposzta, de érdemes kipróbálni.

A tésztája ugyanaz, mint a Madárka tésztája.
Amíg pihent a tészta, elkészítettem a káposztát. Másfél kiló savanyú káposztát átmostam, jól kicsavartam és felaprítottam. Közben kiszedegettem az egész borsokat, a babérlevelet és a birsalma darabokat, mert ezekre nem jó ráharapni.
Egy fazékba öntöttem egy deci olajat és beleforgattam a káposztát. Lassú tüzön elkezdtem pirítani, majd amikor már kezdett egy kis színt kapni, rátettem öt evőkanál kristálycukrot és fél kiskanál fehérborsot. Szép világosbarnára karamellizáltam. Mire kihűlt, a tészta is pont megkelt.

A tésztát kettéosztottam és vékonyra kinyújtottam. Az egyiket tizenhat részre vágtam és mindegyik közepébe raktam egy jó adag káposztát.

Bukta módra feltekertem és egy tepsibe raktam szorosan egymás mellé, amibe előtőleg fél deci olajat öntöttem és a buktákat egyenként jól beleforgattam.
Ettől lesz finom ropogós.

180 fokon hőlégkeveréssel huszonöt percig sütöttem.

A tészta másik feléből túrós batyut és diós szivecskéket készítettem Limara után szabadon.